Gyűjteményi fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogszabályok.
Ez a rövid, kivonatos – és nyilvánvalóan sok ponton hiányos – összeállítás abból a célból készült, hogy segítse az eligazodást, a sokunk birtokában lévő lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogszabályok útvesztőjében. Először is nézzük, mi történhet – a súlyos sérüléseken kívül – ha nem tartjuk be az előírásokat.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
263. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel
263/A. § (1) Aki
a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,
b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Bírósági határozatok:
BH2004. 221. A lőszerrel való visszaélés bűntettében - ténybeli tévedés folytán - az elkövető bűnössége nem állapítható meg, ha a szeméttelepen, a második világháború idején gyártott, elrozsdásodott állapotban talált lőszereket abban a tudatban tartja a birtokában, hogy azok már működésképtelenek [Btk. 27. § (1) bek., 263/A. § (1) bek.].
BH2003. 273. I. A lőfegyverdarab vagy a lőszerelem engedély nélküli tartása esetén nem a lőfegyverrel (lőszerrel) visszaélés bűntette, hanem a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés valósul meg [Btk 263/A. § (1) bek. a) pont, Sztv. 141. § (1) bek. a) és b) pont, 115/1991. (XII. 10.) Korm. r. 34. § (1) bek. a), b), g) és h) pont]. |
Jelenleg felemás a jogi helyzet a hatástalanítás vonatkozásában. A lőszerek hatástalanításának technikai eljárása, követelményei nem szerepelnek a hatályos jogszabályokban. A lőfegyverek hatástalanítását, a jogszabály szerint csak a “külön jogszabályban kijelölt szervezet végezheti”. Az említett jogszabály idáig nem jelent meg, vagyis kijelölt szervezet hiányában, nem lehet hivatalosan lőfegyvert hatástalanítani.
A jelenleg érvényes szabályok a következők:
2004. évi XXIV. törvény
a lőfegyverekről és lőszerekről
2. § E törvény alkalmazásában:
24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
29. tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének “A”, “B”, “C” vagy “D” kategóriájában meghatározott eszköz, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították,
c) muzeális fegyvernek tekinthető;
A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI
3. § (1) Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges:
a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;
253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a fegyverekről és lőszerekről
A fegyver gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, kiállítására vonatkozó szabályok
18. § Lőfegyver hatástalanítását a külön jogszabályban kijelölt szervezet végezheti. A lőfegyver hatástalanításának szabályait a 21. számú melléklet határozza meg.
19. § A lőfegyver-kiállítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kiállítás helyét, időtartamát, a helyiség alaprajzát;
b) a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) természetes személyazonosító adatait;
c) a biztonsági berendezések és a kiállítás őrzésvédelmének leírását;
d) a kiállítandó lőfegyverek azonosító adatait.
21. számú melléklet a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelethez
Lőfegyverek hatástalanítása
Hatástalanításkor a fegyver minden fődarabját hatástalanítani kell.
Amennyiben fedett részben helyezkedik el, a kakast, az ütőcsapot, az ütőszeget, a tűzváltót normál működésre alkalmatlanná kell tenni.
A csövet és a tokot, illetve vázat egymáshoz elválaszthatatlanul kell rögzíteni.
A lángrejtőt, csőszájféket, kompenzátort és a puskagránát lövő toldatot, ami a csőtorkolathoz van rögzítve vagy csapozva, hozzá kell rögzíteni a fegyverhez.
A hatástalanított fegyver, roncsolásmentes szétszedhetőségét meg kell akadályozni.
A hatástalanított fegyver fődarabjaiba a hatástalanítást végző azonosítóját jól láthatóan el kell helyezni.
Speciális hatástalanítási eljárást kell kidolgozni azokra a fegyverekre, amelyeket működő maketté kívánnak átalakítani.
Színházi fegyverek hatástalanítása
Színházi fegyverek hatástalanításánál a fegyvercsövet a csőfartól a fegyverhez rendszeresített lőszer hosszánál 35 mm-rel előbb el kell vágni. Az elválasztott csőfuratrészekre csavarmenetet kell fúrni, majd a két részt egy, végig lyukas (csőszerű) menetes közdarabbal kell összekötni. A közdarabot a fegyvercsőbe be kell ragasztani.
A csőtorkolatba menetet kell fúrni, melybe egy kb. 30 mm hosszú csőszűkítőt kell becsavarni, és azt a csőfuratba forrasztással kell rögzíteni. A közdarabot és a szűkítőt egy kb. 4-5 mm-es fúróval át kell fúrni. Az öntöltő és automata fegyvereknél a fegyver működtetését lehetővé tevő furatméreteket kell alkalmazni.
A sörétes vadászfegyverek töltényűrébe egy kb. 25 mm hosszú, 12 mm furatú, a töltényűrbe szorosan illeszkedő szűkítőgyűrűt kell betenni, és azt a töltényűr falához keményforrasztással kell rögzíteni. Ezekhez a fegyverekhez csak papírfojtással és füstös lőporral töltött vaktöltényeket lehet használni. |
Régebbi, hatályukat vesztett jogszabályok, azért fontosak, mert az új rendelkezések nem visszamenőleges hatályúak. A régebben hatástalanított fegyvereket, ezért nem kell az új előírások szerint újra hatástalaníttatni.
3/1997. (I. 28.) BM rendelet
a kézilőfegyverekről és lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtására vonatkozó 14/1991. (X. 31.) BM rendelet módosításáról
22. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez
Lőfegyverek hatástalanítása
Hatástalanításkor a fegyvercsőbe, a töltényűr felől, a csőfar síkjáról 5 mm-rel beljebb egy, legalább 80 mm hosszú vagy a csőhossz 2/3-ának megfelelő hosszúságú, a töltényűr és a csőfurat átmérőjének megfelelő, szorosan illeszkedő acéldugót kell betenni. Az acéldugót hegesztéssel kell a töltényűr (fegyvercső) falához rögzíteni.
Az acéldugót a csővel együtt a töltényűrnél legalább a lőfegyver calibere felének megfelelő méretben át kell fúrni. Az így elkészített furatba acélcsapot kell ütni, és hegesztéssel rögzíteni.
A tölténytámasz (tűzfal) felületét (a billenőcsövű fegyverek kivételével) 45 fokban, ha lehet teljes mértékben, ha nem, akkor minimálisan az ütőszegvezető furat felső széléig köszörüléssel, marással le kell munkálni. Az ütőszegvezető furatot (a forgópisztolyoknál is) hegesztéssel ki kell tölteni. A fegyver ütőszegcsúcsát le kell vágni.
Azon lőfegyvereknél (hadipuska, géppisztoly, vadászfegyverek stb.), ahol a fegyvercső fedett vagy részben fedett, a csőfalat 1-2 mm szélességben, a csőfar síkjától a fedett rész fele hosszában marással, fűrészeléssel stb. át kell vágni.
Forgópisztolyok, revolverek csőfuratának bedugózása mellett a dobfuratok teljes hosszában acéldugót kell beilleszteni, melynek mellső (fegyvercső felőli) részét hegesztéssel kell rögzíteni. A hegesztett felületet a forgódob síkjával egy vonalban le kell munkálni.
Színházi fegyverek hatástalanítása
A színházi (film) célt szolgáló fegyverek hatástalanításánál a fegyvercsövet a csőfartól a fegyverhez rendszeresített lőszer hosszánál 35 mm-rel előbb el kell vágni. Az elválasztott csőfurat-részekre csavarmenetet kell fúrni, majd a két részt egy, végig lyukas (csőszerű) menetes közdarabbal kell összekötni. A közdarabot a fegyvercsőbe be kell ragasztani.
A csőtorkolatba menetet kell fúrni, melybe egy kb. 30 mm hosszú csőszűkítőt kell becsavarni, és azt a csőfuratba forrasztással kell rögzíteni. A közdarabot és a szűkítőt egy kb. 4-5 mm-es fúróval át kell fúrni. Az öntöltő és automata fegyvereknél a fegyver működtetését lehetővé tevő furatméreteket kell alkalmazni.
A sörétes vadászfegyverek töltényűrébe egy, kb. 25 mm hosszú, 12 mm furatú, a töltényűrbe szorosan illeszkedő szűkítőgyűrűt kell betenni, és azt a töltényűr falához keményforrasztással kell rögzíteni. Ezekhez a fegyverekhez csak papírfojtással és füstös lőporral töltött vaktöltényeket lehet használni.
14/1991. (X. 31.) BM rendelet
a kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről, és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról
22. számú melléklet a 14/1991. (X. 31.) BM rendelethez
Lőfegyverek hatástalanítása
1. Hatástalanításkor a töltényűr felől a csőbe (csövekbe) a csőfuratnak megfelelő méretű, legalább 60 mm hosszú, szorosan illesztett acéldugót kell beütni úgy, hogy a töltényűrbe vaklőszert se lehessen betölteni.
A 60 mm-nél rövidebb csövű fegyvereknél az acéldugó az előbb leírt módon, legalább a cső hosszának kétharmadáig érjen.
Az acéldugót a csővel együtt a töltényűrnél legalább 6 mm-es fúróval át kell fúrni úgy, hogy a beütött acéldugó is átfúrásra kerüljön. Az így elkészített furatba acélcsapot kell ütni és hegesztéssel rögzíteni.
A csőfalat még egy helyen - lehetőleg takart részen - át kell fúrni.
A revolverek hatástalanításakor a csövön kívül a dob furataiba is acéldugót kell a fentiek szerint beszerelni úgy, hogy vaktöltényt ne lehessen betölteni.
A hatástalanított fegyverek ütőszegeinek csúcsát le kell vágni úgy, hogy az előretolt állapotban (mellső helyzetben) se álljon ki fészkéből.
Színházi fegyverek hatástalanítása
2. A színházi (film) célt szolgáló fegyverek hatástalanításánál kb. 40 mm hosszú, illesztett acéldugót kell szorosan a csőtorkolatba beütni, majd hegeszteni. A csőfalat a töltényűrnél - a lövedék helyén - 3,5 mm átmérőjű fúróval keresztirányban kell átfúrni. A furatba szorosan acéltüskét kell ütni, majd behegeszteni. Ezzel kell megakadályozni azt, hogy a töltényűrbe éles töltényt lehessen behelyezni. A töltényűrből kb. 120-150 mm-re a cső felső részén a csőtengellyel 45 fokos szögben előre és felfelé irányuló, 6 mm-es lyukat kell fúrni, hogy a kiáramló lőporgázok előre és felfelé távozzanak. Ha fegyverekkel a hanghatáson kívül a fény- és füsthatást is érzékeltetni kívánják, a csőtorkolatot kell beszűkíteni. |
Végül, nem elengedhetetlenül fontos, de nem árt tudni, hogy néz ki a hatástalanítást igazoló beütő.
15/2003. (III. 28.) GKM rendelet
a polgári kézilőfegyverek, gáz-, riasztó- és légfegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 64/1996. (XII. 27.) IKIM rendelet módosításáról
(8) A hatástalanított fegyverek ellenőrzésének próbajele:
11. számú próbajel
Ezt a próbajelet kell beütni minden olyan egyedi vizsgálattal ellenőrzött fegyverbe, amelyet a vonatkozó jogszabálynak megfelelően hatástalanítottak. Ez a próbajel kizárólag belföldi minősítésre szolgál.
(9) A próbajel után a vizsgálat évének két utolsó számjegyét is be kell ütni, még abban az esetben is, ha a 6. § (4) bekezdése szerint új próbajelet nem ütnek be. |
Az összeállítást készítette: Lacza
|